Ez a kis életre kelt gabona nevezhető az életerőt hordozó magnak, az új élet jelképének, vagy akár a tökéletes élelemnek. Zsengesége, könnyű emészthetősége, koncentrált tápanyagtartalma megkülönböztetett szerephez juttatja napi táplálkozásunkban. A nedvesség és hő hatására előbújó kis hajtások olyan vegyületekben gazdagok, melyek a fiatal növény gyors és egészséges fejlődéséhez szükségesek. Tápanyagtartalmunk sokszorosa a kifejlett növényének.
Főbb összetevőik
Vitaminok: Jellemző a magas, akár több száz százalékosan megemelkedett A-, C-, B- és E-vitamin-tartalom. A C- és némelyik B-vitamin érzékenysége miatt a csírák fogyasztása elsősorban nyersen (hőkezelés nélkül) javasolt, valamint figyeljünk arra is, hogy ne fagyjon meg, és amennyire lehetséges, tároláskor ne sérüljön a növény felszíne.
Ásványi anyagok: Bőven hordozói olyan vegyületeknek, mint a kálium, magnézium, kalcium, foszfor, vas, mangán, fluor, szelén és cink.
Fehérjék: A növényi fehérjeforrások jeles képviselői. Esszenciális aminosav tartalmuk igen kedvező a szervezet számára.
Zsírok: Telítetlen zsírsavtartalmuk segítik a normál vérzsírok szinten tartását.
Rost: Jelentős rostforrást képviselnek, azok előnyös, emésztőrendszerre gyakorolt tulajdonságaival, viszont nem okoznak kellemetlen, puffasztó tüneteket.
Enzimek: A növény a fejlődése során ekkor tartalmaz a legnagyobb mennyiségben enzimeket. Ezek a természetes alkotóelemek nemcsak a növekedéshez biztosítanak energiát, de elfogyasztásukkal az emésztésünket és az anyagcserénket is támogatják. Némely fajtája antikarcinogén (rákellenes) hatással is rendelkezik. Hőérzékenységük miatt viszont ezt a tulajdonságukat csak nyersen fogyasztva képesek kifejteni.
Ép, válogatott magok csíráztatását otthon is elvégezhetjük néhány nap alatt, melyekhez segítségül szolgálnak a forgalomban lévő csíráztató tálak és a hozzájuk mellékelt leírások. Csíráztatásra szolgáló magok a kereskedelemben átvizsgáltan kaphatók, melyek lehetnek a gabonákon kívül hüvelyesek (izom- és idegerősítők, bélműködést karbantartók), olajos magvak (szív- és érrendszervédők, daganatellenes hatásúak), zöldségfélék (immunerősítők, daganatellenes hatásúak) valamint fű- és fűszerfélék (immunerősítők, gyulladáscsökkentők, salaktalanítók, vese- és anyagcsere-serkentők).
A legismertebb gabonacsírák élettani hatásai
Ha nincs lehetőségünk otthoni csíráztatásra, szerencsére a boltokban is széles választékban hozzájuthatunk. Nézzük a legnépszerűbbeket!
Búzacsíra
- negatívan hat a rákos sejtek életben maradására,
- segíti a májműködést és az emésztést,
- karban tartja a fizikai és szellemi teljesítőképességet,
- növeli a nemi aktivitást,
- hurutoldó hatású,
- csökkenti a radioaktív sugárterhelést,
- csökkenti a koleszterinszintet,
- erősíti az érzékszerveket.
Kölescsíra
- rákmegelőző hatású,
- késlelteti az öregedési folyamatokat,
- erősíti a látást és az idegrendszert,
- kiváló vashiányos állapotoknál és savtúltengés esetén,
- gyulladáscsökkentő hatású,
- szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét,
- karbantartja az erek falát és az emésztőrendszert,
- kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi.
Rozscsíra
- segíti a bélrendszer működését,
- hozzájárul a szív- és keringési rendszer egészségének megőrzéséhez,
- támogatja a májműködést,
- csont- és izomerősítő hatású.
Árpacsíra
- segíti a normális koleszterin- és vércukorszint fenntartását,
- elősegíti a megfelelő bélműködést,
- hosszantartó energiával tölt fel,
- támogatja a csontok és fogak normális szerkezetének kialakulását, fenntartását,
- szerepet játszik az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Csökkentheti a stressz és kimerültség tüneteit,
- elősegíti a sejtek védelmét a szabad gyökök okozta károsító hatásokkal szemben.
Fotók flickr pixabay Forrás Bajor Zsuzsanna házipatika