Ez a kis életre kelt gabona nevezhető az életerőt hordozó magnak, az új élet jelképének, vagy akár a tökéletes élelemnek. Zsengesége, könnyű emészthetősége, koncentrált tápanyagtartalma megkülönböztetett szerephez juttatja napi táplálkozásunkban. A nedvesség és hő hatására előbújó kis hajtások olyan vegyületekben gazdagok, melyek a fiatal növény gyors és egészséges fejlődéséhez szükségesek. Tápanyagtartalmunk sokszorosa a kifejlett növényének.

Főbb összetevőik

Vitaminok: Jellemző a magas, akár több száz százalékosan megemelkedett A-, C-, B- és E-vitamin-tartalom. A C- és némelyik B-vitamin érzékenysége miatt a csírák fogyasztása elsősorban nyersen (hőkezelés nélkül) javasolt, valamint figyeljünk arra is, hogy ne fagyjon meg, és amennyire lehetséges, tároláskor ne sérüljön a növény felszíne.

Ásványi anyagok: Bőven hordozói olyan vegyületeknek, mint a kálium, magnézium, kalcium, foszfor, vas, mangán, fluor, szelén és cink.

Fehérjék: A növényi fehérjeforrások jeles képviselői. Esszenciális aminosav tartalmuk igen kedvező a szervezet számára.

Zsírok: Telítetlen zsírsavtartalmuk segítik a normál vérzsírok szinten tartását.

Rost: Jelentős rostforrást képviselnek, azok előnyös, emésztőrendszerre gyakorolt tulajdonságaival, viszont nem okoznak kellemetlen, puffasztó tüneteket.

Enzimek: A növény a fejlődése során ekkor tartalmaz a legnagyobb mennyiségben enzimeket. Ezek a természetes alkotóelemek nemcsak a növekedéshez biztosítanak energiát, de elfogyasztásukkal az emésztésünket és az anyagcserénket is támogatják. Némely fajtája antikarcinogén (rákellenes) hatással is rendelkezik. Hőérzékenységük miatt viszont ezt a tulajdonságukat csak nyersen fogyasztva képesek kifejteni.

Ép, válogatott magok csíráztatását otthon is elvégezhetjük néhány nap alatt, melyekhez segítségül szolgálnak a forgalomban lévő csíráztató tálak és a hozzájuk mellékelt leírások. Csíráztatásra szolgáló magok a kereskedelemben átvizsgáltan kaphatók, melyek lehetnek a gabonákon kívül hüvelyesek (izom- és idegerősítők, bélműködést karbantartók), olajos magvak (szív- és érrendszervédők, daganatellenes hatásúak), zöldségfélék (immunerősítők, daganatellenes hatásúak) valamint fű- és fűszerfélék (immunerősítők, gyulladáscsökkentők, salaktalanítók, vese- és anyagcsere-serkentők).

A legismertebb gabonacsírák élettani hatásai

Ha nincs lehetőségünk otthoni csíráztatásra, szerencsére a boltokban is széles választékban hozzájuthatunk. Nézzük a legnépszerűbbeket!

Búzacsíra

• negatívan hat a rákos sejtek életben maradására,
• segíti a májműködést és az emésztést,
• karban tartja a fizikai és szellemi teljesítőképességet,
• növeli a nemi aktivitást,
• hurutoldó hatású,
• csökkenti a radioaktív sugárterhelést,
• csökkenti a koleszterinszintet,
• erősíti az érzékszerveket.

Kölescsíra

• rákmegelőző hatású,
• késlelteti az öregedési folyamatokat,
• erősíti a látást és az idegrendszert,
• kiváló vashiányos állapotoknál és savtúltengés esetén,
• gyulladáscsökkentő hatású,
• szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét,
• karbantartja az erek falát és az emésztőrendszert,
• kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi.

Rozscsíra

• segíti a bélrendszer működését,
• hozzájárul a szív- és keringési rendszer egészségének megőrzéséhez,
• támogatja a májműködést,
• csont- és izomerősítő hatású.

Árpacsíra

• segíti a normális koleszterin- és vércukorszint fenntartását,
• elősegíti a megfelelő bélműködést,
• hosszantartó energiával tölt fel,
• támogatja a csontok és fogak normális szerkezetének kialakulását, fenntartását,
• szerepet játszik az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Csökkentheti a stressz és kimerültség tüneteit,
• elősegíti a sejtek védelmét a szabad gyökök okozta károsító hatásokkal szemben.

Fotók flickr pixabay Forrás Bajor Zsuzsanna házipatika